Nyomtatás
K.zpc - Hungária Kft.
Kategória: Burgonya Termesztése
Találatok: 2878
Burgonya tápanyagigénye: nitrogén foszfor

Tápanyagellátás:

A burgonya tápanyagigényes növény, csak akkor képes az elvárt nagyságú termés előállítására, ha a tenyészidő folyamán a mindenkori igényének megfelelően rendelkezésére áll a szükséges, könnyen felvehető tápanyag és víz. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya, a hatóanyagok formája, a kijuttatás módja és ideje nemcsak a termés mennyiségét, hanem a gumó minőségét biológiai értékét és eltarthatóságát is befolyásolja.

A burgonya fajlagos tápanyagigénye javasolt trágyaadagok (hatóanyag):

 

100 kg fő- és melléktermék képzéséhez:
Nitrogén: 0,45-0,50 kg/100 kg    150-160 (200) kg/ha
P2O5: 0,20-0,23 kg/100 kg 70-80 kg/ha
K2O: 0,80-1,00 kg/100 kg  200-400 kg/ha
MgO: 0,10-0,15 kg/100 kg savanyú talajon: 60-80 kg/ha

 

A nitrogén műtrágyát két részletben megosztva (30 % ősszel, 70 % tavasszal) kell kijuttatni. A nitrogén mozgékony elem, könnyen lemosódik a talaj mélyebb rétegeibe, szennyezve a talajvizet, környezetet.

A foszfor és kálium műtrágyák kijuttatási ideje az ősz, egy adagban történik a P-műtrágya kiszórása. Homoktalajon a K-műtrágyát meg lehet osztani: 80 % ősszel, 20 % tavasszal.\r\n

A nitrogén a fehérjék igen fontos alkotórésze, nélkülözhetetlen szerepe van a növények növekedésében, fejlődésében, összességében a termés nagyságának kialakulásában. A helyesen kijuttatott nitrogén elősegíti a burgonya lombozatának korai és gyors kifejlődését, a sorok záródását. A hosszú ideig fotoszintetizáló növényállomány nagyobb mennyiségű szárazanyagot képez, növekszik a beépített és raktározott tápanyagok mennyisége, növekedik a termés nagysága.

A túlzott mennyiségű nitrogén késlelteti a gumókötést (különösen korai betakarítási cél esetén káros), a tenyészidő meghosszabbodik (későbbi betakarítás, vírusoknak való kitettség növekedik). Az egyoldalú és túlzott N-ellátás a betegségek iránti fogékonyság növelése mellett rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is.\r\n
A foszfor kisebb termésnövelő hatással rendelkezik, mint a nitrogén, a gyökerek kezdeti fejlődésére, a gumók kialakulására és méreteloszlására, valamint eltarthatóságára gyakorol kedvező hatást. A foszfor hiánya esetén a növényállomány sötétzöld színű, a növények visszamaradnak a fejlődésben. A burgonya gyengébb gyökérzete következtében nehezebben tudja felvenni a foszfort, ezért a P-műtrágyát úgy kell kijuttatni, hogy a gyökérzónában elegendő mennyiségű könnyen felvehető foszfor álljon rendelkezésére.\r\n

A burgonya kálium-igényes növény. A káliumnak elsődleges szerepe van a szénhidrát anyagcserében. A káliummal jól ellátott burgonya ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben, javul a vízgazdálkodása. A kálium kis mértékben növeli a termés mennyiségét és minőségét is. A klór-tartalmú kálium-műtrágyák károsíthatják a burgonyát, csökkenthetik a termés nagyságát, javasolható a szulfát-tartalmú műtrágyák (K2SO4) kijuttatása. Az őszi mélyművelés előtt kijuttatott KCl-műtrágya (kálium-klorid) károsító hatása enyhébb.

A mikroelemek közül a bór (B), réz (Cu), cink (Zn), molibdén (Mo), és mangán (Mn) bár kis mennyiségben, de szükségesek a burgonya anyagcseréjéhez. Meszes homoktalajokon számolhatunk főleg a mangán-hiány kialakulásával, a tünetek először a burgonya csúcsi részén jelentkeznek.\r\n

Szervestrágyázás: A burgonya meghálálja az istállótrágyázást. Segíti a kedvező talajszerkezet kialakulását, főleg kötöttebb talajokon javul a talaj szellőzöttsége, tápanyag- és vízgazdálkodása, növekszik a talaj szervesanyag-tartalma, kedvezőbben alakul a talaj kémhatása. A nitrogénen, foszforon és káliumon kívül kalciumot, magnéziumot, különböző nyomelemeket, mikroelemeket és növekedést serkentő anyagokat is tartalmaz, ezáltal nő a talaj biológiai tevékenysége. Istállótrágya kijuttatásával növelhetjük a burgonya termésmennyiségét.

Az istállótrágya szokásos adagja 20-35 t/ha.
 
Munkájukhoz sok sikert kívánunk!